Pont egy hete, 18-án Koncz Zsuzsa koncerten voltam Szegeden.
Mi köze ennek a marketinghez?
Lássuk csak! Hol kezdődik a marketing? Sokan, még nagyobb vállalkozások vezetői is úgy gondolják, hogy valahol a vevőkeresésénél, piackutatásnál...és rögtön folytatódik a reklámnál, a kommunikációnál.
Valójában a marketing, ha nem teljesen a nulláról induló vállalkozásról van szó, a vásárlói igények felmérése után a tervezéssel, a termékfejlesztessel folytatódik. Ebbe még a csomagolást is beleértem.
Tanult marketingesek nyilván most felkapják a fejüket. Milyen modellről írok én itt? Megnyugtatom őket, nem jelent meg új marketingkönyv új modell ismertetésével, nem azt idézem.
Eladni valamit, magunkat, szolgáltatásunkat, termékünket, ez a cél. Az eszköz hozzá a marketing.
Hogy jön ehhez Koncz Zsuzsa? Igen egyszerűen. Ő egy vállalkozás. A dalait szeretné eladni. Koncertjeit, lemezeit. Mennél többen hallgatják, annál több bevétele lesz. Egyszerű a képlet.
A koncert neki egyszerre árucikk és marketingeszköz. Árucikk, mert értékesíti, azaz pénzt kap érte. Eszköz, mert növeli, vagy inkább fenntartja (?) ismertségét, neve megjelenik plakátokon, médiában egy-egy koncert kapcsán. Egy magát a piacon értékesítő énekesnek ezért szüksége van időnként a koncertekre. A koncert a marketing kommunikációjának a része.
Hova akarok eljutni ezzel az okfejtéssel? A tervezéshez. A tervezés során eldőlhet, bukok, vagy sikeres leszek. Koncz Zsuzsa koncertjénél úgy gondolom, jól terveztek.
"Miért ilyen kis helyen kellett megrendezni?" Ezt a kérdést a tolongó tömegben elég sokat hallottam, mire bejutottunk a valóban arénának cseppet sem nevezhető belvárosi mozi nézőterére. "Már két hete minden jegy elkelt, alig tudtunk szerezni!" - panaszolta egy középkorú hölgy.
Félig teli, vagy félig üres? Mindenki ismeri a fél pohár víz dillemáját. Egyben biztosak lehetünk. Koncz Zsuzsa Szegeden jól választott. Nem adta fel a labdát a majdnem biztosan a "félig üres"-t választó közhangulatnak. Az emberek nálunk sajnos alapvetően pesszimisták. A világ sem sokkal különb. A negatív hír mindig érdekesebb az embereknek, ezt naponta tapasztaljuk, nézzük csak a TV-t, ineternetet..... Az emberek szeretnek szörnyülködni (esetleg kárörvendeni?). Láttunk már Szegeden is katasztrófaturizmust! A média pedig kiszolgálja ezt a negatív hír éhséget.
Sportcsarnokot is választhattak volna helyszínül. Hiszen két héttel a koncert előtt már nem volt jegy! Talán egy sportcsarnokba sokkal többen lettek volna. Bizonyára így van. Ám mi történik akkor, ha nem telik meg a csarnok? Félig üres, vagy félig teli? Gondolom már tudja mindenki a választ! Nem az jelent volna meg a médiában, hogy milyen nagy számban vettek részt a koncerten, hanem az, hogy "alig töltötték meg a rajongók a nézőtér egy részét".
Kisebbségben lenni általában nem szeretnek az emberek. Ez tény. Szeretik azt hinni, hogy jól választottak. Kevés kivétel mindig akad, de az átlagember ennek megfelelően cselekszik. Nagy térben kevesen vagyunk? Nem az jut eszünkbe, milyen kényelmesen elférünk! Inkább olyan érzésünk támad, hogy rossz helyre jöttünk! Hiszen lám csak, alig van valaki, akit érdekel ez a dolog! Jó, én nem ilyen vagyok, meg még néhányan, de a többség igen!
A negatív érzés, amit ugyan részben feledtethet a koncert hangulata és a profi előadás, azért megmarad az emberekben. Negatív érzést kialakítani maximum a konkurenciával szemben lehetne a marketingben, de azt sem érdemes megtenni. (Láttunk már negatív kampányt balul elsülni....)
Jó választás volt tehát a viszonylag kicsi színházterem. Az, hogy jegyet már két héttel előtte nem lehetett kapni, növelte az emberek fejében kialakult értékét. A zsúfolt, ám a sportcsarnoknál sokszorosan kényelmesebb nézőtér is azt a bizonyos "jól választottam" érzést keltette a nézőkben. Mindez nagy valószínűséggel sokkal fontosabb eredmény, mint a "félig telt" sportcsarnokban megrendezett koncert alig valamivel több netto bevétele!
Itt érkeztünk el a marketinghez. A koncert felfogható úgy, mint egy eseménymarketing. Része egy nagyobb marketing tervnek. Mit csináltak jól ebben az esetben? Azt, hogy a vélhetően nagyobb bevételt feláldozták a biztos siker, a pozitív hozzáállás kialakítása oltárán! Nem adtak esélyt a médiának negatív hír közlésére! Vonzó "csomagolást" készítettek.... Minek is? Inkább kinek. Hiszen a marketingcél itt az énekesnő "eladása"!
Milyen tanulságokat lehet levonni ebből? Először is azt, hogy bármit adunk el, magunkat, szolgáltatásunkat, termékünket, ne csak a vásárlóink igényeit vegyük figyelembe! Számoljunk attitüdjükkel is, azaz a dolgokhoz való hozzáállásukkal! Másodszor azt, hogy a nagyobb bevétel lehetősége olyan, mint Éva számára az alma volt. Abban a pillanatban édes érzés, azonban hosszú távon a paradicsomból való kiűzetést jelentheti! Tehát ismerjük meg vásárlóinkat, ismerjük meg annak az adott marketing elemnek a hatásait és kölcsönhatásait, amit éppen alklamazni akarunk! Inkább alakítsunk ki értéket, hozzunk létre márkát! Akár nagyon kicsiben is megtehetjük ezt! Hogyan?
Ezt már találja ki mindenki maga!
Mi köze ennek a marketinghez?
Lássuk csak! Hol kezdődik a marketing? Sokan, még nagyobb vállalkozások vezetői is úgy gondolják, hogy valahol a vevőkeresésénél, piackutatásnál...és rögtön folytatódik a reklámnál, a kommunikációnál.
Valójában a marketing, ha nem teljesen a nulláról induló vállalkozásról van szó, a vásárlói igények felmérése után a tervezéssel, a termékfejlesztessel folytatódik. Ebbe még a csomagolást is beleértem.
Tanult marketingesek nyilván most felkapják a fejüket. Milyen modellről írok én itt? Megnyugtatom őket, nem jelent meg új marketingkönyv új modell ismertetésével, nem azt idézem.
Eladni valamit, magunkat, szolgáltatásunkat, termékünket, ez a cél. Az eszköz hozzá a marketing.
Hogy jön ehhez Koncz Zsuzsa? Igen egyszerűen. Ő egy vállalkozás. A dalait szeretné eladni. Koncertjeit, lemezeit. Mennél többen hallgatják, annál több bevétele lesz. Egyszerű a képlet.
A koncert neki egyszerre árucikk és marketingeszköz. Árucikk, mert értékesíti, azaz pénzt kap érte. Eszköz, mert növeli, vagy inkább fenntartja (?) ismertségét, neve megjelenik plakátokon, médiában egy-egy koncert kapcsán. Egy magát a piacon értékesítő énekesnek ezért szüksége van időnként a koncertekre. A koncert a marketing kommunikációjának a része.
Hova akarok eljutni ezzel az okfejtéssel? A tervezéshez. A tervezés során eldőlhet, bukok, vagy sikeres leszek. Koncz Zsuzsa koncertjénél úgy gondolom, jól terveztek.
"Miért ilyen kis helyen kellett megrendezni?" Ezt a kérdést a tolongó tömegben elég sokat hallottam, mire bejutottunk a valóban arénának cseppet sem nevezhető belvárosi mozi nézőterére. "Már két hete minden jegy elkelt, alig tudtunk szerezni!" - panaszolta egy középkorú hölgy.
Félig teli, vagy félig üres? Mindenki ismeri a fél pohár víz dillemáját. Egyben biztosak lehetünk. Koncz Zsuzsa Szegeden jól választott. Nem adta fel a labdát a majdnem biztosan a "félig üres"-t választó közhangulatnak. Az emberek nálunk sajnos alapvetően pesszimisták. A világ sem sokkal különb. A negatív hír mindig érdekesebb az embereknek, ezt naponta tapasztaljuk, nézzük csak a TV-t, ineternetet..... Az emberek szeretnek szörnyülködni (esetleg kárörvendeni?). Láttunk már Szegeden is katasztrófaturizmust! A média pedig kiszolgálja ezt a negatív hír éhséget.
Sportcsarnokot is választhattak volna helyszínül. Hiszen két héttel a koncert előtt már nem volt jegy! Talán egy sportcsarnokba sokkal többen lettek volna. Bizonyára így van. Ám mi történik akkor, ha nem telik meg a csarnok? Félig üres, vagy félig teli? Gondolom már tudja mindenki a választ! Nem az jelent volna meg a médiában, hogy milyen nagy számban vettek részt a koncerten, hanem az, hogy "alig töltötték meg a rajongók a nézőtér egy részét".
Kisebbségben lenni általában nem szeretnek az emberek. Ez tény. Szeretik azt hinni, hogy jól választottak. Kevés kivétel mindig akad, de az átlagember ennek megfelelően cselekszik. Nagy térben kevesen vagyunk? Nem az jut eszünkbe, milyen kényelmesen elférünk! Inkább olyan érzésünk támad, hogy rossz helyre jöttünk! Hiszen lám csak, alig van valaki, akit érdekel ez a dolog! Jó, én nem ilyen vagyok, meg még néhányan, de a többség igen!
A negatív érzés, amit ugyan részben feledtethet a koncert hangulata és a profi előadás, azért megmarad az emberekben. Negatív érzést kialakítani maximum a konkurenciával szemben lehetne a marketingben, de azt sem érdemes megtenni. (Láttunk már negatív kampányt balul elsülni....)
Jó választás volt tehát a viszonylag kicsi színházterem. Az, hogy jegyet már két héttel előtte nem lehetett kapni, növelte az emberek fejében kialakult értékét. A zsúfolt, ám a sportcsarnoknál sokszorosan kényelmesebb nézőtér is azt a bizonyos "jól választottam" érzést keltette a nézőkben. Mindez nagy valószínűséggel sokkal fontosabb eredmény, mint a "félig telt" sportcsarnokban megrendezett koncert alig valamivel több netto bevétele!
Itt érkeztünk el a marketinghez. A koncert felfogható úgy, mint egy eseménymarketing. Része egy nagyobb marketing tervnek. Mit csináltak jól ebben az esetben? Azt, hogy a vélhetően nagyobb bevételt feláldozták a biztos siker, a pozitív hozzáállás kialakítása oltárán! Nem adtak esélyt a médiának negatív hír közlésére! Vonzó "csomagolást" készítettek.... Minek is? Inkább kinek. Hiszen a marketingcél itt az énekesnő "eladása"!
Milyen tanulságokat lehet levonni ebből? Először is azt, hogy bármit adunk el, magunkat, szolgáltatásunkat, termékünket, ne csak a vásárlóink igényeit vegyük figyelembe! Számoljunk attitüdjükkel is, azaz a dolgokhoz való hozzáállásukkal! Másodszor azt, hogy a nagyobb bevétel lehetősége olyan, mint Éva számára az alma volt. Abban a pillanatban édes érzés, azonban hosszú távon a paradicsomból való kiűzetést jelentheti! Tehát ismerjük meg vásárlóinkat, ismerjük meg annak az adott marketing elemnek a hatásait és kölcsönhatásait, amit éppen alklamazni akarunk! Inkább alakítsunk ki értéket, hozzunk létre márkát! Akár nagyon kicsiben is megtehetjük ezt! Hogyan?
Ezt már találja ki mindenki maga!
